A kulcsszósűrűség mennyire SEO rangsorolási tényező?

Amikor keresőoptimalizált szövegírás a téma, az idális, vagy annak tartott kulcsszósűrűség kérdése az elsők között merül fel. Sokan úgy tartják, hogy létezik egy ideális arány, egy képlet, ami alapján be lehet lőni, milyen szónak mennyi alkalommal „kell” szerepelnie. Ezek azok a szavak, melyek azt mutatják meg, hogy milyen típusú lekérdezésekre akar az adott oldal megjelenni a keresőben.

Először is, mi is pontosan a kulcsszósűrűség?

A kulcsszósűrűség definíciója, hogy egy szó vagy néhány szavas kifejezés hányszor jelenik meg az oldalon lévő szöveg szavakban mért mennyiségéhez viszonyítva. Kiszámítása úgy történik, hogy a mért kulcsszavak számát elosztjuk az oldalon lévő szavak teljes számával, és megszorozzuk 100-zal.
Ha egy szöveg mondjuk 100 szó, és a kérdéses keresőkifejezés 3 alkalommal fordul benne elő, akkor a kulcszósűrűsége 3%. Idáig könnyen eljut mindenki, és ekkor jüön a nagy kérdés: ez vajon jó, vagy rossz? Sok, vagy kevés? Vajon mekkora az ideális arány, amit a Google is értékel azzal, hogy előrehozza a tartalmunkat?

kulcsszavak, ötletek egy seo program keresőjében

A rossz hírem az, hogy önmagában a szavak sűrűsége nem rangsorolási tényező.

Ezt a SEJ egyik cikke részletesebben is kifejti. Régebben, amikor a keresőmotorok még nem voltak ennyire fejlettek, jelentős sikert lehetett elérni a kulcsszavak puszta felhalmozásával is. A stuffing-ot, kulcsszóhalmozást azonbann ma már kifejezetten károsnak tartjuk. Ennek többek között az az oka, hogy nagyban rontja a felhasználói élményt.

A szövegírás és élményteremtés egyben

A Google kereső a felhasználói élményt helyezi fókuszba, így az az oldal lesz sikeres, amelyik a legjobb választ adja a keresési kifejezésre. Ez pedig legtöbbször szofisztikáltabb, összetettebb dolog, mintsem egyszerűen “egy kulcsszóról” legyen szó.

A Google rangsorolási tényezőket pontosan nem ismerjük, folyamatosan fejlődnek, változnak

A fő kulcsszavak aránya, ha nagyon ki akarom centizni a 2% körül mozoghat, de ennél még fontos az is, hogy lehetőleg a releváns szókapcsolatok, a téma egyéb kifejezései is helyet kapjanak a szövegben. A szinonímák, a nyelvi gazdagság, a fordulatos szóhasználat sokkal jobb, mint görcsösen számolgatni. Szövegírói munkám során ennek a szakmának a fejlődését is végig tudtam követni az elmúlt kb. 10 évben.

A SEO szövegírás 1.0 volt a kulcsszavak papagájszerű ismétlése. Ez az őskor, a tapogatózás ideje, de működött, mert még kevés weboldal és arányaiban kevés keresésé volt. A kulcsszósűrűség még viszonylag nagy volt a maihoz képest.

A tartalommarketing indulása

Amikor már kifejezésekkel tettük ugyanezt, a keresések egyre összetettebbé váltak, egyre több lett minden témában a konkurencia. Ekkor jött el a nagy blog írás kora, megírjuk mindazt, amit a közönség keres, minden témában meg kellett találni az érdekeset, a frisset, a piacot edukáltuk. Ez a módszer természetesen ma is sikeres, de egy jó tartalmat mindig érdemes csiszolni, fejleszteni.

Nem csak a felületet, a szöveget is csiszolni kell és ez stílust jelent, nem puszta kulcsszósűrűség mérést.

A hiteles hang került a fókuszba

Ma már eszközre és célcsoportra hangolt SEO tartalmat hozunk létre. Kicsit közvetettebb, finomabb, így nehezedett a pálya. Mi ebben az előny? Az, hogy ma már nem elég pusztán elöl lenni egy kifejezésre, oktatni a piacot, hanem bizalmat is kell építeni a látogatóban azzal, hogy hiteles hang vagyunk, ez igazi szövegíró munka. Sőt, a tartalomnak el is kell tudni adni amellett, hogy előre vihet a keresőben. Tapasztalatom, Analytics vásárlási folyamatok megfigyelése szerint egy jó blogcikk fontos szerepet kap a vásárlási folyamatban.

Az idő fogságában nem számít a kulcsszósűrűség, a kulcsszóarány

Azt látom, hogy egyre gyorsulunk, a látogató egyre több információt akar, de azonnal. Az idő lett a kulcskérdés. Míg egy keresés, böngészési folyamat, információgyűjtés eltarthat akár 10 napig is, mire vásárolni fog, (sőt, összetett B2B szolgáltatások esetében akár egy évig is!) ezzel szemben maga az eladási folyamat hihetetlenül felgyorsult.

Vagyis sokat keresünk pl ideális hűtőt, könyvelőt, mobiltelefont, vagy épp szövegírót, de amikor döntöttünk, akkor azonnal akarjuk a kiszállítást, vagy a szolgáltatást. Ez már azonban túl mutat a SEO témán, majd a megváltozott eladásokról is lesz külön cikk.

Olyan tartalom lesz jó helyezésben, ami jól és gyorsan befogadható

Ennek fontos része a kulcsszó, ami legyen a főcímben és a szövegben egyaránt. Mindig az embernek írunk és az adott keresési szándékra. (search intent). A tudatos szövegépítés tehát a stratégiai SEO szolgáltatás fontos része.
Ez most így soknak tűnik arra a kérdésre, hogy mekkora az ideális kulcsszósűrűség, de épp ezért talán pontosabb, mintha egy konkrét számot mondanék, ami talán nem is működik.

Szinonímák és lekérdezések

Sőt, ez annyira így van, hogy vannak már olyan tartalmak, melyek úgy jelennek meg egy keresésre, hogy az adott kulcsszó nem is szerepel benne! – Amesterséges intelligencia kikövetkezeti, hogy mi lehet a legjobb válasz. minden, ami ezt próbálja manipulatív eszközökkel módosítani, az SPAM gyanús lehet.

Akkor most a kulcsszósűrűség nem számít?

De, természetesen igen, kellenek kulcsszvak, hiszen ezzel tudja a kereső, hogy miről szól az adott oldal, vagy cikk. Az is jó, ha a szöveg címében, meta leírásában és a tartalomban is szerepel. DE életszerűen, stílusosan, nem ömlesztve.

Tudatosan felépített SEO stratégia, marketingstratégia részeként meghatározott keresési szándékra fűzött tartalommal igen jó eredményeket lehet elérni. Ezt tapasztalatból mondom, de a legtöbb esetben ez nem kreatív szikra bepattanásával, hanem tudatos építkezéssel, marketing adatok ismeretével és használatával érhető el. Ennek egy kis szelete a kulcsszósűrűség is lehet.

Nem ígérünk csodát, csak őszinteséget, szakértelmet, pozitív hozzáállást és kihozzuk a piacodból azt, ami elérhető, sőt egy kicsit ki is toljuk a határokat.

Ha benne vagy, keress meg!