Jobmarketing képzés a gyakorlatban
Marketing ügynökségként értéket kell teremtenünk a cégek számára. Jelenleg a legnagyobb értékek egyike a jó munkavállaló, ahogy mondani szokták, a megfelelő ember a megfelelő feladatra. A termékek és a szolgáltatások hirdetésén túl tehát egy nagyon inspiráló és különleges területen tartottunk nemrégiben egy tréninget a Mozsár kávézóban.
A szervező az Üzleti Pszichológia szaklap közössége volt. A tréningen számos nagy cég HR vezetője, illetve marketingese is részt vett:30 döntéshozóval néztünk rá cégükre a munkáltatói márka szemüvegén keresztül.
A program második felében kiscsoportos workshop rendszerben segítették egymást a résztvevők, hogy megtalálják az ideális szkembert. Hogy kiket kerestünk épp? – a paletta nagyon változatos éttermi szakács, zsákoló, építőmérnök, jegyellenőr, nyomdai gépmester, takarító, könyvelő, gyártási adminisztrátor, szoftvertesztelő, műszakvezető raktáros – hogy csak pár dolgot ragadjunk ki.
A fő kérdés az, hogy konkrétan kit keresnek és az “ideális ember” miért pont hozzájuk menjen el dolgozni? Mit tartalmazzon egy hirdetés szövege és mi az, ami csak untat, vagy épp elriaszt? Hazai és külföldi példák során mentünk át, marketinges szemmel átnézve, hogy vajon mit üzen az, aki írta? Mitől lesz emlékezetes, vagy jó egy álláshirdetés?
A legnagyobb kihívás kitűnni a tömegből
Az álláshirdetések zöme egy kaptafára készül, vagyis a munkaköri leíráson és pár sablonszövegen kívül semmi olyan vonzót – mondjuk így megszerethetőt – nem tartalmaz, amire a leendő munkavállaló csillogó szemmel rábólintana. Nem is az a lényeg, hogy pontosan mit kell majd csinálnia, ezt elmondják neki az interjún amúgy is, hanem az, hogy mit fog megélni a munkájával. Pont ez az, amit a legtöbb cég elhanyagol, vagy éppen észre sem vett eddig.
Megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, ma már egy jó álláshirdetés szöveggel el kell tudni adni a céget, mint munkaadót.
Ma már munkáltatói márkáról is beszélünk, ez a brand része
A résztvevőket kértük, hogy mondjanak pár szót a cégről, ahonnan jöttek – sokan sokfélét mondtak a jól megfogalmazott üzenetektől a bizonytalan félmondatokig. Azt szoktuk mondani marketingesként, hogy minden márka, minden brand egy olyan történet, amit el kell tudni mesélni. A jó marketinges jó mesét mesél, jókor, jó helyen. Minél inkább helyhez, emberhez, iparághoz illő a történet, annál hitelesebb és kedveltebb lesz. Az emberek a történetekbe szeretnek bele, azok részévé szeretnének válni. A “részévé válást” kell eladni a számukra.
A munka világára különösen igaz ez
Ha valaki jó munkáltatói márkát épít, akkor szinte ő válogat a munkavállalók között. Volt is egy cég, aki azt mesélte el, hogy hozzájuk szinte csak dolgozói ajánlással lehet bejutni, holott az építőipari szegmensben ahol tevékenykedik, a legtöbben munkaerőhiányról panaszkodnak. Elmondta, miért SZERETNEK hozzájuk bejárni az emberek.
Álláshirdetés szövegírás – a márkát, az élményt keresik ma az emberek, azt, hogy hová, kihez, milyen presztízzsel és körülményekkel kell számolni.
A munka az identitás része is: ha 3 dolgot kell mondani magáról, az emberek elsöprő hányada említi meg a foglalkozását, vagy a céget magát is, ahol dolgozik. Érdekességképpen, ez annyira igaz, hogy a nyugdíjas, rég nem aktív emberek is hasonlóan gondolkoznak, annyira mély és kitörölhetetlen nyomot hagyott bennük az a hely, ahol aktív éveikben dolgoztak. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ez lehet jó is, de lehet örök panasz, vagy sérelem forrása is.)
Ahogy beszélnek a dolgozók a cégről, az a munkáltatói márka része. Amit mondanak, annak nagyon sok érzelmi töltése van, amit egy jó munkáltató a saját javára tud fordítani.
A jó álláshirdetés szövege tehát azt a történetet adja el, hogy mi lesz veled, ha nálunk dolgozol. Azt mondja el, hogy milyen típusú kollégát keresnek.
Az emberek szeretik, ha értelmet és összefüggést találnak a munkájukban, ha fontosnak érezhetik magukat. Senki nem szeret egy szürke gyár kis fogaskereke lenni. Senki nem szeret arról beszélni, hogy jelentéktelen és kellemetlen a munkája. Ha meg tudja adni neki a cég azt a nem elsősorban anyagi megbecsülést, amire szüksége van, vagy olyan körülményeket ad, amibe bele tudja élni magát, akkor szívesen jelentkezik.
Van erről egy rövid történet, amin a résztvevők elgondolkoztak:
Egy gyorséttermi lánc jött a kilencvenes években Magyarországra és a hulladékkezelést nagyon komolyan vették. Amerikai minta szerint az ételmaradékos edényeket, udvari szemetes kukákat is rendszeresen el kellett mosni és fertőtleníteni a szemétszállítás után. Senki nem jelentkezett. Amikor az angol eredeti után “poszthigiénés menedzsert” kerestek a “kukamosó” helyett, egyből tolongtak az érdekődők. Ugyanaz a nehéz és piszkos munka, de így mégiscsak jobban hangzik. Ha elmeséli a barátainak ezt büszkén mondhatja, míg egy kukás nem hangzik ilyen szépen.
Azt vettük sorra a résztvevőkkel, hogy van-e náluk olyan poszt, amit átnevezve jobban be lehet tölteni? – Van-e olyan munkaleírás, amit szebben, kreatívabban, emberibben meg lehet fogalmazni? – láss csodát volt. Nem a kellemkedés, és s cuki viccekedés volt a cél, hanem az, hogy értelmet adjunk és plusz érzelmi töltetet az álláshirdetés címsorába.
A HR, mint a brand hangja, storytelling
A tréning végén az összefoglalóban sokak számára az volt a legnagyobb tanulság, hogy HR vezetőként kiderült számukra, hogy az ő munkájuk és céges kommunikációjuk mennyire nagy hatással lehet a vállalat, a szervezet megítélésére.
A márka képének fontos részei azok, akikkel a leendő dolgozók találkoznak. Sokan azt hitték, hogy a brand pusztán a marketinges, vagy esetleg a PR-os feladata, holott egy álláshirdetés, vagy egy jelentkezőnek küldött levél sok plusz mondanivalót hordoz, melynek akár utána is lehet nézni a cégexpressz – nél.
Aki emberekkel dolgozik annál kiemelt jelentősége van pár okos, reklámpszichológiai eszközöket használó megfogalmazásnak.